Arany János
Arany János
(1817 - 1882)
költõ a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Nagyszalontán született jobbágysorba süllyedt nemesi családból. A debreceni kollégiumban tanult. Kisújszálláson segédtanító, majd vándorszínész. Visszatérve szülõvárosába tanító, majd aljegyzõ lett.
Pályadíjat nyert elsõ hosszabb mûve, Az elveszett alkotmány címû komikus eposz, majd a Toldi (1846) címû történelmi témájú elbeszélõ költeménye, mely a 19. századi magyar irodalom és egyben a népi realizmus kiemelkedõ alkotása. Trilógiává egészült ki a Toldi estéjével (1854) és a Toldi szerelmével (1879). A Toldi Petõfi barátságát hozta meg számára.
Az 1848-as forradalom idején a Nép Barátja címû néplap szerkesztõje, rövid ideig nemzetõr. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, Geszten a Tisza családnál volt nevelõ. 1851-tõl a nagykõrösi református gimnázium tanára.
Költészete a nagykõrösi években elmélyültebbé és árnyaltabbá vált a szabadságharc bukása utáni tragikus életérzésbõl fakadó belsõ meghasonlottságot és az 1848-as forradalomhoz fõzõdõ elkötelezettséget egyszerre kifejezõ versekkel és kiemelkedõ mûvészi értékû balladákkal.
1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Elõbb a Szépirodalmi Figyelõ, majd a Koszorú címû lapot szerkeszti.
A népiesség, realizmus és eredetiség kérdéseirõl elméleti tanulmányokat jelentetett meg. Hun mondából megírta tervezett népi eposzának elsõ részét, a líraisággal átszõtt, lélekrajzzal korszerûbbé formált Buda halálát.(1863).
1865-tõl az Akadémia titkára, késõbb fõtitkára. Míg hivatalának élt, 12 évre csaknem teljesen elhallgatott, de a némaságot kései költészetének megújulása követte az Õszikék ciklus letisztult formavilágú verseiben és a kései balladákban. Fontosak irodalomtörténeti és elméleti tanulmányai. Shakespeare és Arisztophanész - fordításai egyedülálló nyelvi tehetségrõl tanúskodnak.